Eléggé furcsa süllők

Mostanában valahogy nem úgy viselkedtek a süllők, ahogy azt megszoktam. Pergetve szinte lehetetlen volt eredményt kicsikarni (de az is lehet, hogy én vagyok pacman a pergetéshez) és úgy általában is nagyon finomkodtak, a legfogósabb napszakokban is. Talán még nem elég hűvös a víz, még mindig nincs itt az idő? Ezért hát elővettem egy régi, Balatonról származó módszert, amivel talán megcsíphetem őket!?

A szerelék lényege a teljes lecsupaszítás és könnyedség. A kapástalan, szöszmötölős napokon jól jön. Semmi másból nem áll, szinte csak egy horogból. Na jó, azért egy kapcsos forgót kell rakni, hogy levehető legyen az előke. De ólom nincs, hiszen éppen ez a lényeg! A balatoni sodrás végzi a dolgát és arrébb pakolja a csalihalunkat időnként, így a "súlytalanságban" könnyedén hörpintik be a sütyik.

Viszont vigyázat! Ez veszélyes üzem! Nagyon odafigyelni! Ha elindul a zsinór, rögtön be kell vágni, mert hamar torokra vágja a kishalat és ez nem lehet cél, ha vissza akarjuk engedni! Inkább fogja a szája szélét a horog vagy semmit. Emiatt van, hogy néha, bevágás után, egy megtépázott snecit tekerek csak ki. Ugyanis én fűzöm az előre betárazott, fagyasztott sneciket, mégpedig így:
Kellékek

Vlad Tepes, a nyársba húzó!



Dobni könnyen lehet, hiszen egy ilyen kishalnak már elég jó a súlya, főleg ha jégkrém (csak meg ne fázzon a kis torkuk).
Ice Cream
A horgászat nyitott kengyellel folyik, ha nagyobb a sodrás egy befőttes gumival megakasztják a zsinórt, hogy amikor meglódul vele a ragacsuk, csak akkor kezdjen lepörögni a zsinór.
v 1.0
v 2.0
Kisebb tavakon ez felesleges. Ha nehezen lehet látni - főleg szürkületben vagy utána -, érdemes egy pici hungarocell darabot a zsinórra biggyeszteni, az orsó elé.
Jól Láthatósági
Na, nem is magyarázom tovább, végül kipróbáltuk és egész szépen jöttek egymás után az ebfogas pajtások. Két jobbat le is kaptunk:
Másfeles
Kettes
Az utóbbi felvételnél, mikor második alkalommal próbálkoztam egyedül, látszik, hogy milyen ügyesen fényképeztem önkioldóval. Konkrétan a fél hal lemaradt. Aznap este negyedóránként elkérték a kishalamat és a második kapás nagyon meglepett. Bevágtam és azt gondoltam életem süllője van a horgon, a karomban érzett súly alapján. De öszvissz talán 5 másodpercig tartott a dolog, mert a horog felett úgy 10 centivel elszakadt az előke. Gondoltam, már itt is kagylók garázdálkodnak a kemény talajon. 0,23-as monofilt használtam, de le kellett cserélnem. Csak azt nem tudtam mire? A táskám otthon van, bár a mellényemben mindig van ez-az. Felér egy jól felszerelt horgászládával. Találtam is némi fonott zsinórt benne. A következő kapásnál már biztosan mertem fárasztani és egy 3 kg feletti sütyit került a csónakba! Nagyon boldog voltam: ez a szezon eddigi legszebbje! Bekapcsoltam az önkioldót a gépen és emeltem a halat. Ő pedig csapott egyet, bemutatott egy dupla Lutz-cal kombinált leszúrt Rittbergert és boldogan visszaloccsant a vízbe, majd elúszott... azt hittem megesz a méreg a bénaságomtól. Lerogytam a csónak padjára és abban a pillanatban elcsattant a vaku... elkészült egy életlen kép, ami azt hiszem, a legőszintébb selfie lett ever:
No Komment
Összepakoltam, hazamentem.
Legközelebb Dórival még kora délután sikerült kijutnunk és elég hamar kapása is volt. Nagyon meglepődtem az eredményen, mert egy elég érdekes süllőt fogott:
Ez egy eléggé furcsa süllő...
Aztán ez velem is megtörtént két nap múlva és mivel harmadjára akadt csak meg, két egymásutáni luftos bevágás után, már sejtettem, hogy ki lehet a páciens:
...ez is egy érdekes süllő...
Kezdtem gyanúsnak találni a jelenséget. Legközelebb kicsit arrébb álltunk meg. Most hajnalban próbálkoztunk, Apámmal és jó darabig nem volt jelentkező. De gondoltam, oda se neki, múltkor délben éhezett meg a legtöbb csíkos hátú.
Egy apró lepergésre kaptam oda a fejem, majd a kezembe vettem a botot és jól láthatóan felém hozta a szerkót. Mikor egyértelművé vált, feszességig utána tekertem és odapörköltem neki. Az meg feldobta magát. Hát ez megint egy igen érdekes süllő lesz, ha már az akasztás helyszínén, 3 méter mély vízből rögtön feljön... jól sejtettem, mert megint egy krokodilpofa nézett rám, egy pár perces húza-vona után. Rendesen megijedtünk, mikor megmutatta méreteit és ez már okot adott rá, hogy kivigyünk egy-két fénykép erejéig. A súlyát nem tudtam meg, mert otthon felejtettük a mérleget. Várom a tippeket!
...ez pedig a legfurcsább süllő, amit valaha láttam!
Tömzsi
Megtaláltam a pár nappal ezelőtti horgomat is szegény jószágban.
Aztán visszament.

Másnap vettem egy tekercs köthető kevlár zsinórt. Ezek után nem erőltetem a monofilt, maximum jó vastag fluo carbont, mert úgy látszik, akármikor beugorhat pár nagyon fura süllő!