Tőserdő hősei

2011.03.10.

Hajnal háromnegyed 5-kor keltünk, de 2-kor aludtunk el. Vagyis keltünk volna, de valami furfangos módon kinyomtam mindkét beállított telefonunk ébresztőjét, álmomban. Stiles később azt mondta: Elraboltak az ufók.

Sebi hívott 6:15-kor, hogy hol vagyunk!? - Elaludtunk.
Egynapos horgásztúrára készültünk Tőserdőbe a Tisza egyik holtágához. 6-an vártak ránk! Negyedóra múlva már ott voltunk a megbeszélt helyen, de így is kissé mérgesen néztek rám. Leginkább Gabó, aki ugyan forrt, de neki legyen mondva igaza volt. Mégsem szólt egy szót sem. Pedig lett volna oka rá. Hát még mikor egyedül pakolta a cuccokat, mert én olyan komás voltam, hogy még azt sem vettem észre, hogy segíteni kéne neki.
Egy jó óra múlva, már az autópályán haladva kicsit feloldódott a hangulat. Szép idő van és horgászni megyünk! Ismeretlen terepre igaz, de én úgy érzem ma látunk egy-két szép csukust, mert ebben a holtágban nincs tilalmi idő rá. Az még megviccelhet minket, ha nem fejezték be az ívást az időjárás miatt. Akkor fogásra szinte semmi esély.
Béreltünk csónakokat. Gabóval egy ladikban indultunk neki, mi már egész jól tudunk egy csónakból horgászni. - Ismerjük egymás rigolyáit.

Pergetésre készültünk a krokodil-pofájúak ellen. Ahogyan csorogtunk befelé, eleredt az eső és 5-10 perces kihagyásokkal úgy 3 órán keresztül esett vagy szemerkélt. Volt esőruhánk, de az áztatós esőt nehéz kivédeni. Mindenünk átázott.

És közben egy fia kapást sem tudtunk kierőszakolni. A táj gyönyörű vadregényes volt, ez csillapította kicsit csalódottságunkat. Harkályok kopácsoltak az öreg fákon és amikor kisütött a nap, ragyogni kezdett minden körülöttünk... az szép volt.


Fáradtságom úrrá lett rajtam és nyitott szemmel is álmodtam néha úgy, hogy közben Gabó beszélt hozzám. Szóval már hallucináltam és ha nem történt valami egy kis ideig, akkor minden átmenet nélkül elaludtam. A víz tetején itt-ott törpeharcsa kölykök (ebihal-szerűek) tűntek fel, kábult állapotban. Ezt nem tudtam mire vélni!? Törpék döglődnek??? Na ez a sci-fi!



Egy fakéreg jött felénk a vízen. Olyan volt, mint egy igazi aligátor hát, ahogyan közeledett. Erre Gabó: - Mit szólnál ha megmozdulna? - Na már csak ez kellett nekem ebben a hallucinálós állapotomban!


6 órán keresztül vallattuk a vizet mindhiába. Mindennel dobáltunk már és mindenhova! Beigazolódott amitől féltem: ...még tart a csukaszerelem.
Kimotoroztunk és hazafelé vettük az irányt. Vesztesen. De még jövünk ide egy-két hét múlva, mert kell a revans!