Néhány gondolatot jobban kifejtenék. Az előző bejegyzésben már írtam, - az Erőmű-tóval kapcsolatban - hogy vannak problémák nálunk. Soha nem értettem a telepítésekkel kapcsolatos gondolatokat. Bár tudom, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy a színes halállomány tesz jóvá egy tavat. Csak azt látom, hogy Magyarországon mindenhova 1-3kg pontyokat kell rakni, meg jó sok kárászt, mert az legalább kiszorít az élőhelyéről minden mást. Aztán a karcsi megdöglik az első melegben és visz magával még 2-3 fajt.
Carassius carassius
Azt is hallottam már valakitől, hogy milyen jó, hogy van benne busa, mert tisztítja a vizet. Igen ám, de hihetetlen szaporulata van. Több kárt okoz, mint hasznot, ráadásul horgászatilag szinte nem is értékelhető. A plankton, amit eszik legtöbbször az ivadékhalak eledele és elhörpöli előlük. Ha már kellően sok van, annyit esznek, hogy csak tiszta víz marad utánuk, amiből inni lehet, de élet sok nincs benne. Mikor ívik, a rabsicok körbe állják vitorlásokkal, csónakokkal vagy a kikötőkben és kegyetlen módon óldalba akasztják az erre kispécizett 3-as horgaikkal.
Néha a párzás hevében, annyira megsérül, hogy elkábultan bolyong és fel-feljön a vízfelszínre. Kissé döglődik. Aki észreveszi legtöbbször megtámadja egy merítőhálóval, de néha kicsi a háló.
Kínai QuasimodoÁltalában elpusztul és olyankor, tavasszal, találunk néhány jól megtermett tetemet a nádasban.
OdalettSzegény nem tehet róla, hogy a jóemberek, anno elrángatták egészen Kínából, a végtelen étvágyú amur pajtásával együtt. Aki mellesleg felzabálta a fél ország nádasát és egyéb növényzetét. Így lepusztítva néhány magyar őshonos hal élőhelyét. Az amur egy erőbajnok és kiszámíthatatlan, ráadásul addig harcol amíg van benne szusz. Leírhatatlan érzés a fárasztása. De kérdezem én, megérte ennyit fizetni érte? Nem hiszem.
Vegetáriánus zabagép A tavak mára olyanok nálunk, mint egy lavór otthon: este belerakunk egy pontyot reggel kivesszük, ezt leírjuk valahova, majd este megint egy ponty bele, reggel megint ki. Csak az a furcsa, hogyha horgásszal beszélek egy olyan tavon, ahol pontyoznak, nem azt meséli, hogy milyen másfél kilós pontyot fogott tegnap, hanem, hogy véletlenül fogott egy süllőt tavaly! Érdekes.
Arról már nem is beszélek, hogy hova viszem majd egyszer a fiamat, a horgászat örömére tanítani és ilyen "alantas" fajokat megmutatni neki, mint: compó, csapósügér, lesőharcsa, fogassüllő, vörösszárnyú keszeg, kecsege, márna, pisztráng, naphal, aranykárász és még sorolhatnám. Fényképen láthatja majd maximum vagy a tropicáriumban. Az eltűnt védett fajokról nem is beszélve: magyar bucó, halványfoltú küllő, sima tok, viza, réti csík... stb. Utóbbit gyerekkorunkban számolatlanul fogtuk a Szent László patakban, vajon hova lettek?
De csúnyák is, nem érdemes fenntartani őket.
Magyar bucó, Halványfoltú küllő, Réti csík
Szeretném hinni, hogy visszatérnek a régi szép idők!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Vigyázz! Ne sérts meg senkit!